Az első rész egy kicsit nyugisabb, bevezető rész a történetbe, hogy rá tudjatok hangolódni az ezután következő eseményekre.
Nem tudom milyen gyakran fogom hozni majd a részeket. Majd még elválik.
Remélem tetszik majd mindenkinek, és rendszeres olvasóim lesztek.
Jó olvasást és szórakozást mindenkinek! :)
Harry szemszögeJó olvasást és szórakozást mindenkinek! :)
Vicces a mostani versenyzőket nézni. Ugyan azt látom az arcukon, mint amit a miénkről is le lehetett olvasni két évvel ezelőtt. Sokat gondolkozok azon, hogy mi lett volna, ha nem jelentkezek. A többieket biztosan egyberakták volna, és nem lenne velük egy fékezhetetlen idióta. Az én életem pedig mennyivel egyszerűbb lenne..
A fiúkkal már rutinosan a hallba vettük az irányt, ahol mindig összegyűlt a társaság. Mennyit nevettünk itt minden baromságon. Mennyivel könnyebb volt az életünk akkor. Nem félve léptünk ki az utcára, mert a rajongók szét akarnak tépni, nem azzal az érzéssel keltünk minden nap, hogy "jézusom, ma mi lesz terítéken az újságokban". Minden nehezebb lett és mi ezért küzdöttünk ezen a színpadon. És most ők is ezért harcolnak, hogy ilyen szenvedés legyen az életük.
Persze mindenki odáig van, hogy mennyi pénz, mennyi szeretet és persze a mi helyzetünkben mennyivel könnyebb a csajozás. De mint mindennek, ennek is két oldala van. Egyáltalán nem lehet úgy barátnőt szerezni, hogy minden lány a pénzt, a hírnevet látja. Mindenki csak "Harry Styles a One Directionból" -ként ismer. Viszont SENKI sem tudja mi zajlik bennem.
- Harry örülnék, ha ide koncentrálnál. - bökött oldalba a szervező bizotság egyik tagja. - Tartsatok egy lelkesítő beszédet mindenféle meséről, hogy milyen híresnek lenni és egyebek.
- Utána pedig nyugodtan beülhettek a próbákra is. Persze, ha nincs más dolgotok. - mondta egy nő mosolyogva, majd bevonultunk a terembe.
Síri csönd támadt amint észrevettek minket. Sajnálom hogy már nem jófej, helyes srácokként tekintenek ránk, hanem híres emberekként, akik meglátogatják őket.
A fiúk belekezdtek a nagy mesélésbe, én pedig csak vigyorogtam és helyeseltem mindenre. Hihetetlenül zavarban éreztem magam, fogalmam sem volt, hogy miért.
- Ki lesz az első, aki most ezután a meeting után próbál? - kérdezte Liam, mire egy lány állt fel az új fiúbanda tagjai közül.
- Rendben, akkor ott találkozunk. - mosolygott Louis, majd kivonultunk és leültünk a színpad elé az első sorba.
- Milyen arcok vannak itt.. - röhögött Zayn.
- Szerintem az a lány, aki most fog próbálni elég jól néz ki. - vigyorgott Niall.
- Harold! Hallottam, hogy itt vagytok. Gondoltam beköszönök. - veregette meg a vállam Olly.
- Mit csinálsz te itt ilyenkor? Hódítod a versenyzőket? - kérdeztem.
- Ez csak természetes. Hódításról jut eszembe. Gyere már be velem a színfalak mögé, bemutatnék valakit. - kacsintott.
- Harry, ekkora a baj, hogy már Ollynak kell csajt találni neked? - tört ki hatalmas nevetésben Louis, mire én felálltam és otthagytam őket.
- Miről beszélt a haverod? - nézett rám értetlenkedve Olly.
- Nem vagyok formában. - intéztem el a dolgot egy apró füllentéssel.
- Hannah idejönnél a jóképű mestered mellé? - szólt egy szőke lány után, aki nagy mosollyal sétált oda hozzánk. - Szóval Harry bemutatnám neked a holnap esti duett partneremet, Hannah Marint. Han, ő itt..
- Harry. Ugye nem gondolod, hogy ilyen műveletlen vagyok drága mester? - rázott velem kezet nevetve.
Rettentő furcsa érzés fogott el, miután elengedte a kezem. Szinte hiányzott az érintése. Harold mi van veled? Térj észhez!
- Nos én arrébb lődörgök, beszélgessetek, máris jövök. - lépkedett el lassan Olly.
- Milyen érzés megint itt lenni? - kérdezgetett engem Hannah.
- Mostmár jobb. Végre beszélhetek egy értelmes emberrel.
- Mert mi a baj? - Hihetetlen, hogy ezt a kérdést milyen régóta nem hallottam senkitől. Ez a lány pedig teljesen úgy nézett rám, mintha érdekelné a dolog.
- Nem akarlak a hülyeségeimmel untatni. Inkább menj próbálni, úgy látom, hogy Olly készen van. - vigyorogtam.
- Rendben, de erről majd még beszélünk. - mosolygott, majd a duett partnere után sietett. Én kivonultam, hogy egy másodpercet sem mulasszak el a nagy próbából. Ez a lány teljesen felkeltette az érdeklődésemet. Nem is ismerem.. Nagyon gyorsan észhez kell térned Styles!
*
- Na akkor mostmár elmesélheted mi a gond. - huppant le mellém az egyik székre Hannah, miközben én a telefonomat nyomkodtam. Reméltem, hogy látom még ma, ezért is maradtam itt a próbája után, ami mellesleg fenomenális volt.
- Nem hiszem, hogy tudni szeretnéd. - húztam el a számat, mire Ő elvette a telefonomat és zsebre rakta.
- Addig nem adom vissza, amíg el nem mondod. - mosolygott. Megint az a gyönyörű mosoly, ahj.
- Mostanában elhidegültem mindenkitől, igazából ennyi az egész. Nem érzem jól magam a bőrömben.
- Dehát te vagy Harry Styles. Mindened megvan.
- Mindenki ezt gondolja, és már elegem van. Nem szeretek így élni.
- Hannah Banana! - hallottuk magunk mögül. - Gondoltam megvárlak a vacsorával, és.. óh Harry Styles. George Shelley vagyok. Örülök, hogy megismertelek.
- Én is. - mutattam felé egy műmosolyt. Úgy nézett ki mint én, egy kicsit újabb kiadásban. A haja, a stílusa. Kicsit idegesítő volt.
- Sajnálom, de Hannahval programunk van, ha nem gond, elrabolnám.
- Majd még találkozunk. - mosolygott rám a lány, majd megfogta George kezét, és elsétáltak. Fájó volt nézni, hogy ennek a másolatnak sikerült megszereznie ezt a lányt, nekem pedig nem. Tennem kell valamit!
Még pedig.. AZONNAL!
